Ha szeretné használni a medencéjét már a hóvirágok nyílásától kezdve, az utolsó falevél lehullásáig, akkor mindenképpen gondolkodjon el azon, hogy hogyan, milyen módon varázsolhat egy kis meleget a medencéjébe.
A vízfűtéssel felszerelt medence kihasználhatósága 100-200 %-kal nő meg, míg a többletköltség maximum 10-15% között mozog.
Nyáron a rekkenő hőségben nincs gond a vízfűtéssel. A hűvösebb időben azonban el kell gondolkozni a vízfűtési lehetőségeken.
A beltéri medencék esetében elengedhetetlen a vízfűtési rendszer kiépítése, ugyanis bent a nap melege sajnos nem fűti fel medencénket. A kültéri medencék esetében is javasolt végig gondolni, hogy akarunk e várakozni júniusig egy kis csobbanásra, amit nagyjából augusztusig élvezhetünk.
A vízfűtés négy leggyakoribb változata:
- a napkollektoros,
- az elektromos,
- a hőcserélős
- a hőszivattyús
A napkollektorral működtetett vízfűtési rendszer népszerű, költséghatékony, illetve környezetbarát. Alapvetően két módja közül választhatunk.
- A napkollektor által termelt hőt az épület (ház) hőigényének kielégítésére fordítjuk és a maradék energiát használjuk csak fel a medence fűtésére. Téli időszakban beltéri medence esetén szükségünk lesz egy “kiegészítő” kazánra, hiszen a megtermelt energia nem fogja elbírni a medence és a ház fűtését is, így egy alternatív megoldást kell eszközölni a téli úszkálás érdekében. Feltételezhetően kültéri medencéknél üzemeltetés hiányában ez a probléma nem áll fenn. Nyári üzemben általában bőségesen elegendő a napkollektorok hője a medence fűtésére. Ilyenkor inkább az lehet a probléma forrása, hogy a napkollektorok védelme miatt kénytelenné válunk túlfűteni a medencét, ha nem akarjuk, hogy a napkollekotorok folyadéka túlhevüljön és elgázosodjon, ami jobb esetben csak blokkolja a rendszert, amíg vissza nem hűl.
- A kizárólag a medence vizét fűtő, közeli tetőre vagy földre helyezett napkollektor (szolárszőnyeg) fekete műanyag csövein kell átvezetnünk a felmelegíteni kívánt vizet, ahol a csövek felveszik a napsugarak által közvetített hőt, ami felmelegíti a benne áramló vizet. Ennek a rendszernek az előnye, hogy nem kell bonyolult hőcserélőt, és szeleprendszert építenünk, illetve amikor elértük a kívánt vízhőmérsékletet, egyszerűen csak le kell állítani a víz áramoltatását a csövekben. Ez egy kicsivel rosszabb hatásfokkal rendelkezik a klasszikus napkollektorral szemben, de lényegesen megfizethetőbb.
Az elektromos rendszerrel történő vízfűtés telepítési költségének szempontjából kedvező, de az üzemeltetése az elterjedt megoldások közül a legdrágább. Ezt a fűtési rendszert akkor ajánlatos tervezni, ha csak alkalomszerűen szeretnénk felfűteni a medencénket. Első sorban kisméretű kültéri medencékhez szokták ezt alkalmazni. Célszerű a hálózat engedte legnagyobb teljesítményű berendezést választani. Lényegesen gyorsabban pörög a villanyóra számlálója, de kevesebb idő alatt érhetjük el vele a kívánt vízhőmérsékletet.
A legelterjedtebb vízfűtési módszer a hőcserélős vízfűtés. Bármilyen méretű és típusú medencébe telepíthető, ezen felül az előnyei közé sorolható még a rendkívül magas teljesítménye. Magas telepítési költségét egyensúlyozni tudja a gazdaságos üzemeltetési költségével.
Kazánról működik, ami egy víz-víz hőcserélőn keresztül adja át a meleget a medence vizének. Egyre jobban terjed a műanyag házas hőcserélő, de még mindig a rozsdamentes acél és titán ötvözetű anyagok a toplistások a sós vizes fertőtlenítésű medencék miatt.
Hőszivattyúval történő vízfűtéskor a külső levegőt hűtjük, miközben a medencevíz melegszik. Ez elektromos energia befektetéssel jár és a klímaberendezés elvén alapszik. Egy egység elektromos energiából 4-6 egység hőenergiát nyerhetünk. Egyetlen hátulütője, hogy +5°C feletti levegő hőmérsékletet igényel a működése.
A legjobb, ha a medence vízfűtési rendszerének kiválasztásához szakember véleményét is kikérjük. Szakemberünk a külső körülményeket figyelembe véve segít kiválasztani a tökéletes medence vízfűtési megoldást.
